Magányos éjszakák sóhaja.

Üres a szoba nélküled. Amióta elmentél kongnak a falak. Csöpög róluk a magány. Még érzem a párnámba zárt illatod, amit itthagytál, hogy álomba ringasson. A hatalmas pólódba gömbölyödöm, és az ágyban fekve, a térdeimet ölelve alszom el. A mi dalunkat dudolom csendben, és a te szemeidet képzelem az enyéim elé. Érzem ahogy megcsókólsz, és "szép álmokat" kívánsz, én pedig néma ajkakkal motyogom: "Jó éjszakát."

Bolond alakok!

világgá megyek


mégis itt maradok


együtt a jó


nem mozdulok


boldog vagyok


azzá teszel


elrepulok


veled megyek


nem hagylak el


nem ajánlom


bárki bántson, megdobálom


kikutatom a legmélyét


átlépem a lépteket


angyalt rajzolva nezem az eget


visszaverodik a kek eg a foldben

Fotókat készítette: huNOr és mogyi
Bolondozó alakok a képeken: mogyi és huNOr
Helyszin: folyó parti töltés.
Hozzászólás: Már régen nem jártam terepen, vagy inkább egyszerűen csak a szabadban fotózni. Ma elindultunk, de hosszu séta nem lett belőle, mert nagyon hamar megnyúltak az árnékok, és a nap már jócskán súrolta a tömbházak tetejét, ugyhogy inkább csak bolondoztunk kicsit a hóban. :) Talán majd legközelebb hozok haza néhány gyöngyszemet.