Beszédtörténetek a szerelemről

Ennek a szállodának a csendje visszhangzó, közömbös, őrjítő. Fürdőkádak leeresztett vizének távoli mormolása. A bútorok, a lámpák ostobák. Nincs itt semmi barátságos, ami átmelegítene.

Mikor az ujjam véletlenül... - olyan belső beszéd, amelyet a vágyott lény bőrével való lopott érintkezés vált ki.

A nyelv olyan mint a bőr: szavaimmal a másikhoz dörgölőzöm, mintha csak a szavak az ujjaimat helyettesítenék, vagy mitöbb, mintha az ujjak szavaim meghosszabbításai volnának

- Roland Barthes -

Szülinapos

1 doboz, 2 youtube videó, 1 hárfa, 1 doboz csoki, 8 fülbevaló, 1 hajcsatt, 2 torta, 1 doboz tejszínhab, 2 virag, 1 desszert, 1 vacsora, 1 könyv, 1 dvd, 1 konyhai kiegészítő, néhány fénykép, 6 telefonhívás, 5 hi5 üzenet, 5 messenger köszöntés, 7 sms, 20 gyertya, 26 ünneplő barát, és 1, az az egyetlenEGY. A 20-ik év.

"Ezután már csak roszabb lesz." - mondják a többiek - "Jön egy férj, féltucat gyerek, a számlák, a lakbér, a tartozás, a ráncok..." Szerintem tévednek. ;))

apraja falva

[kattintasra nagyobb lesz]

Szegeny egyetemistat még az ág is húzza

Reménykedve nyúlok óránként az immár két napja hideg fűtőtesthez. Kedd reggel a marosvásárhelyi kazánházakból 8 leállt a működéssel, így azóta nem csak hogy a lassan kihülő szobában éri utol a szegény egyetemistát a tüdőgyulladás, de még melegvízzel sem olvaszthatja ki kékké fagyott lábújjait. De vár-e már jobbat a mi "dicső" hazánktól valaki? Hiszünk még a mesében, hogy valaha emberséggel bánnak majd velünk? Lesz itt rendes világ? Természetesen ez csak költői kérdés. A válasz nyilvánvaló "NEM, NEM, SOHA"