Kanyarodjunk kicsit vissza a gasztronómiához, hiszen az elején úgy idnult, ez a blog, hogy félig gasztro félig fotó és egyéb blog lesz, és már jórégen megfeledkeztem az egyik feléről. Pár napja fontolgatom, hogy készítek én is házi raviolit. Gondoltam nem lehet nehéz, és képekkel illusztrált receptet is találtam hozzá. (Igazából innen jött az ötlet..) Nos hát nehéz nem is volt valóban, csak kicsit időigényes, mert kb. másfél vagy két órát sürögtem forogtam a konyhában (mosogatással, kóstolgatással együtt). No de végtére is olyan finom lett, hogy megérte azt az időt. Ha pedig azt is beleszámolom, hogy mindenféle adalék mentes volt, akkor pláne.
A recept (tutira beválik, kipróbáltam):
200g liszt
csipet só
2 tojás
1 teáskanál (tk) olíva olaj
1-2 evőkanál (ek) víz
töltelékhez:
250g spenót
250g sóstúró
egy negyed gerezd fokhagyma
fél citrom leve
só, bors
Elkészítés:
A tészta hozzávalóit gondosan összegyúrjuk, amíg leválik az újunkról, aztán félretesszük pihenni, amíg elkészítjük a belevalót. :)
A spenótot kiesebb darabokra csipkedjük, a sóstúrót szétmorzsoljuk, a fokhagymát apróra vágjuk, és ráöntjük minderre a fél citrom levét. Villával jól összedolgozzuk, és kész is.
Én fagyasztott spenótból készítettem, úgyhogy megvártam míg kiolvadt, és kipréseltem minden fölösleges vizet belőle. Ha friss spenótból készül, akkor lemossuk, leszedegetjük a szárról, és leforrázzuk. Az eredmény szerintem ugyanaz, és így télen is ehetünk ilyen finomságot. :D
A tésztát kétfele osztjuk, és kinyújtjuk 2-3 milliméter (!!!) vastagságúra. Miután ezen túl vagyunk a spenótos masszánkat rákanalazzuk úgy, hogy minden halom között kb. 3 centi helyet hagyunk. A közöket bevizezzük, hogy majd jól összetapadjon a tésztánk. Jöhet a trükk. A másik felét is kinyújtjuk, majd ráhelyezzük a halmokra. összenyomkodjuk kicsit, majd felvágjuk négyzetekre. Ezután kipréseljük a levegőt, és jól összenyomkodjuk. Akinek van kedve, és van csörögevágóval szépre vághatja a szélét. Nálam ez hiányzott, úgyhogy kicsit csúnyácska lett. :)
Ha már mindezzel kész vagyunk, akkor a már fövő sós vízben 3-4 perc alatt megfőzzük. :) Ha véletlenül túl soknak látjuk az adagot, akkor a még nyers fölösleget le is fagyaszthatjuk, később pedig kiolvasztás nélkül bedobáljuk a forró vízbe és kész is. :)
Ha már sóstúró, akkor engedjetek meg egy rövid kitérőt. Ez tulajdonképpen egy hagyományos román sajtféle. Tehén, vagy juhtejből készítik, és nagyon sós íze van. Magas víztartalma van, ezért fél-lágy fehér sajt Európai, ismertebb megfelelője, vagy inkább rokona a Feta, csak annyi különbséggel, hogy azt kizárólag juhtejből készítik. A sóstúró igazi neve telemea, csak erdélyi magyarosítással lett sóstúró, bár szerintem ugyanúgy lehet használni a román nevét, mint az olasz sajtoknál az eredetit (mozarella, ricotta, gorgonzola, mascarpone, provolone, stb.), abból adódóan, hogy ez hagyományos, és "originális" román találmány. És ugyanúgy utánozhatatlan, mint a baclava, vagy a töltött káposzta, hiszen ezeket a finomságokat jól elkészíteni csak azok tudják, akiknek a kultúrájának a része.
A Wikipedia szerint: Telemea (Romanian pronunciation: [teleˈme̯a]) is the name of the traditional Romanian cheese. As is the case in Greek feta, Bulgarian/Macedonian sirene, and Serbian sir; Telemea can have a higher water content, making it a semi-soft, white cheese with a creamy texture and a tangy aftertaste.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése